7 évvel ezelőtti történelmet író, márciusi hóvihar- Mementó 2013. március 15.

2013. március első hetében erőteljes felmelegedés kezdődött, március 7 és 13 között egyes napokon a +20 fokot is elérte, sőt néhol meghaladta a csúcshőmérséklet.
Egy nagy kiterjedésű észak-atlanti ciklonrendszer előoldalán enyhe, szubtrópusi eredetű léghullámok sodródtak Európa belseje felé.
Bár az alacsony nyomás hódított teret a kontinens felett is, ezért nem volt eseménytelen és zavartalan  az ajtón kopogtató tavasz.

Míg nálunk, a második héten már-már az áprilist idézte a légköri helyzet jellege, addig Észak-Európában fagyos, sarkvidéki eredetű légtömegek kezdtek felhalmozódni. A Skandináv-félszigetet szokatlanul hideg levegő árasztotta el.

A mediterrán térséget, ezen belül a Földközi-tenger medencéjét március 13-án érte el a hideg, melynek eredményeként az ott található, enyhe páradús levegő keveredni kezdett ezzel a sarki léghullámmal.

Végül a két légtömeg határán egy mediterrán ciklon fejlődött ki, mely a jelentős észak-déli hőmérsékleti gradiens, avagy a szubtrópusi és a sarkvidéki hideg levegő között kialakult energiakülönbség nyomán felerősödő futóáramláshoz, jet-stream-hez vezetett, mely kulcsszerepet töltött be a ciklon határozott kimélyülésében viszonylag rövid idő alatt. Az Alpok keleti felén az alacsonyabb szinteken markáns hidegadvekció zajlott, az északnyugatról betörő hideg következményeként a ciklon két részre szakadt, és a horvát-szerb határon egy külön cikloncentrum született. Középpontjában rövid idő alatt jelentős légnyomáscsökkenés volt tapasztalható. Hasonlóan erős ciklonként említhető például az 1987-es januári hóvihart okozó légörvény. A 2013 márciusi esetben 985 hPa –os nyomásminimum jelentkezett a középpontban, ami mediterrán ciklonoknál kevésbé megszokott, ellenben  az Atlanti-óceánon kialakuló sebesen mélyülő viharciklonokkal szemben, ahol a futóáramlás szintén hatványozott szerepet kap a ciklonmagok rövid időn belüli mélyülésében.

Ez a mediterrán ciklon északkelet felé mozogva, elérte az Adria térségét és 13-án az esti óráktól délnyugat felől esők záporok alakultak ki a közeledő csapadékmező nyomán.
Március 14-én már alapvetően meghatározta időjárásunkat, és az északnyugatról bezúduló sarkvidéki levegő eredményeképp az addig eső, sűrű és erőteljes havazásba váltott a Dunántúlon.  Látható az Országos Meteorológiai Szolgálat reanalízisében, hogy 14-én a Dunántúl északnyugati felében már napközben is fagypont alatt alakult a hőmérséklet napközben.

A másik és egyben a legnagyobb problémát az okozta, hogy a jól kimélyült ciklonban jelentős légnyomáskülönbségek alakultak ki az országhatárainkon belül.
Emiatt mind a Dunántúlon, továbbá az északkelet-magyarországi tájakon is nagy területen viharossá, sőt orkán erejűvé erősödött a északnyugati, a Bodrogköz és Tiszántúli régiókban az északkeleti szél. A Dunántúlon a ciklon hátoldalán kevesebb csapadék hullott, ám ennek ellenére az orkán erejű, 100-120 km/h-át is elérő szélrohamok komoly hófúvásokkal párosultak, méteres hótorlaszokat emelve. Kezdetben északkeleten, keleten nedves, tapadó hó hullott, mely vezetékszakadásokat, a tartóoszlopok megrogyását okozta, ami áramellátási zavarokhoz, kimaradásokhoz, áramszünetekhez vezetett több településen.

Március 15-re virradóan a Dunántúlon kisebb javulás következett be, gyengült és napközben meg is szűnt a havazás, viszont a szél nem csitult. Az elő-elő bukkanó nap és a pozitív talajhőmérséklet gyenge olvadást generált, továbbá 2 méteres magasságban is pozitív értékeket regisztráltak a nyugati országrészeinkben.

Ezzel szemben az ország középső tájain kezdetben kitartóan havazott és a keleti megyékben még mindig kritikus állapotok uralkodtak.
A legnagyobb széllökést Kab-hegyen mérték, ahol a 160 km/h-t is elérte.

A hókáosz okozta károk és az ebből fakadó súlyos helyzet felszámolásán folyamatosan dolgoztak a szakemberek az ezt követő napokban. Ugyan a hó olvadásnak indult, de az igaz tavasz nem tért vissza, sőt március 25-én újabb, országos havazás, az erős helyenként ismét viharos szél miatt hófúvások, nappali fagyok fordultak elő egy mediterrán ciklon nyomán. Az igazi késő téli márciusi helyzet igencsak egyedinek tekinthető, hiszen március 25-26-án összefüggő 5-15 cm-es hótakaró borította be a tájat, emellett tartósan fagyott az éjszakai órákban és kezdetben nappal is.

Néhány pillanatkép a nem mindennapi március 14-15-i helyzetről:

bamet.blog.hu
vajma.info
index.hu

Összefoglalót készítette: Pap Áron -meteorológus-
Források: OMSZ, wetterzentrale.de

Borítókép: csepeliekujsaga- blog.hu

1 hozzászólás

  1. Segítsd Youtube munkánkat feliratkozással:

Comments are closed.