A medence időjárását a Skandináv-félsziget felett elhelyezkedő anticiklon, és annak peremén érkező sarkvidéki eredetű hideg, valamint egy magassági ciklon együttesen határozza meg. Ennek a légköri képződménynek az áramlási rendszerében kelet felől nedves léghullámok sodródnak és többfelé fordul elő az országban, kiemelten az Alföldön és a Dunántúl déli felén csapadéktevékenység. Ez a térségünket kitöltő fagyos levegő miatt általában havazásként, itt-ott havas esőként nyilvánul meg.
A következő 24-48 órában is ez a hidegörvény alakítja a légköri helyzetet, ám a csapadék súlypontja egyre inkább délre, délnyugatra koncentrálódik és már inkább csak abban a térségben várható nagyobb területen ismétlődő, mérsékelt, vagy változó intenzitású havazás, havas eső.  A Dél-Dunántúlon újabb, jó pár centiméteres hóréteg képződhet, ami síkvidéken általában olvad, viszont a hegyvidéki régiókban ahol hidegebb lehet, az erős északkeleti szél miatt hófúvás esélye is adott marad kiemelten az éjszakai órákban.

A magassági teknő déli peremén egy mediterrán ciklon mélyül ki a hét közepétől és ennek előoldalán kelet felől a hét második felében határozott melegadvekcióra számíthatunk, a mostanihoz képest bő  10-15 fokkal emelkedik a hőmérséklet a magasabb, ~1500 méteres szinteken. Az egyre több napsütés következtében pedig a talaj közeli rétegekben is érezhetően melegszik az idő, a hét végére sokfelé a 15-20 fok körüli maximumok lehetnek a jellemzőek. Azaz fordul a kocka és a sokéves átlagnál enyhébb napok következnek, legkésőbb a Dunántúlra ér el a kelet, délkelet felől érkező felmelegedés. Emellett a hét közepe után már több napsütésre van kilátás, az éjszakai fagyok a legtöbb helyen megszűnnek, érdemi csapadéktól nem kell tartani.

2020.03.27.
Fotó: Sütő Máté- Sütő’s Photography

Összefoglalót készítette: Pap Áron -meteorológus-