Pénteken délelőtt 2,7-es erősségű földrengés rázta meg a Pest megyei Nagykovácsit, számolt be róla a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma. A rengés kora délelőtt, 9 órakor történt, epicentruma 8 km mélyen volt. Ez a rengés már elég nagy ahhoz, hogy érezni is lehessen az epicentrum közelében. A földrengéstől 5 … Read more
2019.05.16-án 12 óra 39perckor 2,4-es erősségű földmozgást észlelt a Szeizmológiai Obszervatórium a Fejér megyei Móron. Valószínűleg a lakosság nem érezte az 5km mélyről induló földrengést és károk sem keletkeztek.
Áprilisi hónapunk idén sem hazudtolta meg a bolondos jellegét ami a sokéves átlagot illeti. A hónap nagy változékonysággal telt, és utolsó hetében szubtrópusi melegadvekció alakult ki, ezzel meghozva az év eddigi legmelegebb napját 2019. április 26-án pénteken, amikor új melegrekord is született, mind a napi minimum és maximum-hőmérsékletek terén. A július elejét idéző kánikula, azonban … Read more
Időjárásunkat egyelőre a Kárpát-medencétől délre, délkeletre tevékenykedő ciklonális mező, sekély ciklonok alakítják. Ennek áramlási rendszerében nedves léghullámok érkeznek hazánkba és több helyen okoznak esőt, záporesőt. Az Északnyugat- Nyugat-Európát elérő sarkvidéki eredetű levegő beszivárog a medencébe is északnyugat, nyugat felől, de ennek hatása csak a Dunántúlon érződik leginkább. Az Alföldön még ma is késő tavaszi értékeket … Read more
A 2018-as rekord meleg és főleg a második felében többnyire száraz, az ősz nagy részében aszályos év után, -mely Magyarországon az első helyen vizsgázott és globálisan is a 4. helyen végzett- a 2019-es év sem hozott drasztikus változást. A januári hónap átlaghoz közeli, téli időjárással telt, a csapadék zöme is ekkor hullott. E hónapban átlagosan … Read more
A tornádó az extrém időjárási helyzetek között is a legszélsőségesebb. Nem létezik szél, mint amilyen egy EF5-ös tornádó örvénylő tölcsérében dühöng. Kialakulása előrejelezhetetlen, haladásának útja néha kiszámíthatatlan, és az is véletlenszerű, hogy miben tesz kárt és milyen mértékű rombolást végez. A vad szél lehetetlenné teszi a közvetlen mérést, de léteznek már olyan modern berendezések, amelyek … Read more
A víz Földünk, amelyet gyakorta kék bolygónak is neveznek, a folyékony víz jelenléte miatt egyedülálló a naprendszerben. A víz egy egyszerű, ugyanakkor könnyen módosuló anyag. Egy molekuláját két hidrogén és egy oxigénatom alkotja. Ez a molekulaszerkezet sajátos kémiai és fizikai tulajdonságokat kölcsönöz a víznek, amely rendkívül fontos szerepet tölt be abban, hogy a Földön élhető … Read more
Ezek a csigavonalban mozgó óriási, akár 800 km átmérőjű viharrendszerek szakadó esővel, közel 300 km/h sebességű széllel és hatalmas méretű, úgynevezett viharhullámokkal járhatnak. “Trópusi ciklon” a meteorológiai gyűjtőnevük, így ismertek Ausztráliában és az Indiai-óceán mentén is. Az Atlanti-óceánon, a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti medencéjében ezeket a viharokat hurrikánoknak hívják, Istenre utalva, akit a bennszülött … Read more
A villámlás egy gigantikus szikra, amely a zivatar belsejében felhalmozódott pozitív és negatív töltések között jön létre. A villámlások az erejük és kiszámíthatatlanságuk miatt nagyon veszélyesek. Egy villámcsapás áramerőssége általában 20-30 ezer amper között mozog, de elérheti akár a 300 ezret is. Összehasonlításképp egy 100 wattos égő árama 0,5 amper. A mennydörgést általában később észleljük … Read more
Mi az a napciklus, és hogyan befolyásolja az időjárást? Mi az hogy napciklus? Az átlagember nem nagyon veszi észre, hogy a naptevékenység ciklikus, hiszen nem is igen lehet megfigyelni szabad szemmel, de a napkutatók, és csillagászok már meglepően régóta kutatják ezt a területet, először Galilei látott napfoltokat, amikor megépítette távcsövét 1610-ben. Később fel is jegyezték, … Read more
