A vasárnap este érkezett zivatarrendszer meteorológiai háttere, rövid ismertetése

A Kárpát-medence időjárását a vasárnapi napon egy tőlünk délnyugatra örvénylő ciklon és a hozzá kapcsolódó úgynevezett ciklonális mező alakította. Áramlási rendszerében eleinte dél, délkelet felől meleg, de igen nedves, labilis rétegzettségű levegő áramlott hazánk felé. Már a korábbi, majd a legfrissebb modelleredmények is arra számítottak, hogy a vasárnap esti órákban egy jól szervezett, nagy kiterjedésű, … Olvass tovább

Megmozdult a föld Nagykovácsiban, földrengés

Pénteken délelőtt 2,7-es erősségű földrengés rázta meg a Pest megyei Nagykovácsit, számolt be róla a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma. A rengés kora délelőtt, 9 órakor történt, epicentruma 8 km mélyen volt. Ez a rengés már elég nagy ahhoz, hogy érezni is lehessen az epicentrum közelében. A földrengéstől 5 … Olvass tovább

Kánikula után, késő tél a tavaszban! Mi vezetett idáig, érkezik-e még hideg és csapadék?

Áprilisi hónapunk idén sem hazudtolta meg a bolondos jellegét ami a sokéves átlagot illeti. A hónap nagy változékonysággal telt, és utolsó hetében szubtrópusi melegadvekció alakult ki, ezzel meghozva az év eddigi legmelegebb napját 2019. április 26-án pénteken, amikor új melegrekord is született, mind a napi minimum és maximum-hőmérsékletek terén. A július elejét idéző kánikula, azonban … Olvass tovább

Ennyi volt az eső? Mikor tér vissza országosan a melegebb idő?

Időjárásunkat egyelőre a Kárpát-medencétől délre, délkeletre tevékenykedő ciklonális mező, sekély ciklonok alakítják. Ennek áramlási rendszerében nedves léghullámok érkeznek hazánkba és több helyen okoznak esőt, záporesőt. Az Északnyugat- Nyugat-Európát elérő sarkvidéki eredetű levegő beszivárog a medencébe is északnyugat, nyugat felől, de ennek hatása csak a Dunántúlon érződik leginkább. Az Alföldön még ma is késő tavaszi értékeket … Olvass tovább

A tartós szárazság és fokozódó aszály meteorológiai háttere

A 2018-as rekord meleg és főleg a második felében többnyire száraz, az ősz nagy részében aszályos év után, -mely Magyarországon az első helyen vizsgázott és globálisan is a 4. helyen végzett- a 2019-es év sem hozott drasztikus változást. A januári hónap átlaghoz közeli, téli időjárással telt, a csapadék zöme is ekkor hullott. E hónapban átlagosan … Olvass tovább

Tornádók

A tornádó az extrém időjárási helyzetek között is a legszélsőségesebb. Nem létezik szél, mint amilyen egy EF5-ös tornádó örvénylő tölcsérében dühöng. Kialakulása előrejelezhetetlen, haladásának útja néha kiszámíthatatlan, és az is véletlenszerű, hogy miben tesz kárt és milyen mértékű rombolást végez. A vad szél lehetetlenné teszi a közvetlen mérést, de léteznek már olyan modern berendezések, amelyek … Olvass tovább

A víz és a körforgása

A víz Földünk, amelyet gyakorta kék bolygónak is neveznek, a folyékony víz jelenléte miatt egyedülálló a naprendszerben. A víz egy egyszerű, ugyanakkor könnyen módosuló anyag. Egy molekuláját két hidrogén és egy oxigénatom alkotja. Ez a molekulaszerkezet sajátos kémiai és fizikai tulajdonságokat kölcsönöz a víznek, amely rendkívül fontos szerepet tölt be abban, hogy a Földön élhető … Olvass tovább

Hurrikánok

Ezek a csigavonalban mozgó óriási, akár 800 km átmérőjű viharrendszerek szakadó esővel, közel 300 km/h sebességű széllel és hatalmas méretű, úgynevezett viharhullámokkal járhatnak. “Trópusi ciklon” a meteorológiai gyűjtőnevük, így ismertek Ausztráliában és az Indiai-óceán mentén is. Az Atlanti-óceánon, a Karib-tengeren és a Csendes-óceán keleti medencéjében ezeket a viharokat hurrikánoknak hívják, Istenre utalva, akit a bennszülött … Olvass tovább

A villámlás

A villámlás egy gigantikus szikra, amely a zivatar belsejében felhalmozódott pozitív és negatív töltések között jön létre. A villámlások az erejük és kiszámíthatatlanságuk miatt nagyon veszélyesek. Egy villámcsapás áramerőssége általában 20-30 ezer amper között mozog, de elérheti akár a 300 ezret is. Összehasonlításképp egy 100 wattos égő árama 0,5 amper. A mennydörgést általában később észleljük … Olvass tovább