Látványos Jupiter – Szaturnusz együttállás decemberben. 60 év múlva láthatunk újra ilyen közelséget.

A 18. század óta nem volt ilyen mértékű Jupiter – Szaturnusz együttállás és 2080-ig nem is lesz hasonló közelség.

Domak Viktor, 2020. 05. 18.

Az égi mechanika működésének velejárója, hogy a nem statikus objektumok (Nap, Hold, bolygók), mozgásukból adódóan a földi szemszögünkből időnként megközelítik egymást. Nemrég áprilisban pl. a Vénusz férkőzött közel a Fiastyúk nyílt halmazhoz. 2017 novemberében a Vénusz és a Jupiter közelítette meg egymást az égen alig 1°-ra (horizonttól-horizontig 180°), és sokan emlékezhetnek a Hold és a Vénusz látványos konjukciójára.

Hold-Vénusz együttállás 2013-ban  – Hamed Saber https://www.flickr.com/

Jómagam is gyakran tekintek az égre, figyelve melyik bolygó ép merre látható. Ebben segítségemre van a Stellarium nevű francia gyártású csillagász szoftver. Május elején, a hajnali égen megfigyeltem, hogy jelenleg is elég közel tartózkodik egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz. Kíváncsi voltam rá, hogy közelítenek-e még egymáshoz és a fentebb említett szoftverben decemberig előrepörgettem, és amit láttam, megdöbbenve tapasztaltam.

A két bolygó oly mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fognak látszódni. Ez a látszólagos távolság a december 21-i esti égen nagyjából 6’ – 6,5’ (szögperc) távolság. Magyarországról sajnos nem lesz látható a legnagyobb közelség, a 6’, mert már a horizont alatt lesz, mikor elérik a legnagyobb közelséget. Viszont ez nem fog minket elkeseríteni, mert így is remek közeli távcsöves képek készülhetnek majd a két égitest találkozásáról, ahol gyakorlatilag egy közös szelfire jönnek össze.

Szabad szemmel nem is tudjuk majd szétválasztani a két bolygót, csak megfelelő távcsővel. Egyes feltételezések szerint a Krisztus születése környékén megfigyelt „Betlehemi csillag” is egy ilyen Jupiter-Szaturnusz konjukció volt, mert a számítások szerint i.sz. 0. környékén is volt egy mostanihoz hasonló együttállás. Külön nagy élmény lesz majd decemberben, mivel pont karácsony előtt és ráadásul pont a téli napfordulókor kapunk mi is egy “Betlehemi csillagot”.  Lássuk, milyen közel is lesznek egymáshoz:

Jupiter - Szaturnusz távolság az égen Magyarországról, 2020.12.21. napnyugta után - Stellarium képernyőfotó

Jupiter – Szaturnusz távolság az égen Magyarországról, 2020.12.21. napnyugta után – Stellarium képernyőfotó

A két bolygó nagyjából 20 évente jelentősen megközelíti egymást az égen, de ilyen mértékű találkozás nem volt a 18. század óta és hasonló mértékben, csak 60 év múlva fogják csak utolérni egymást.  A három bolygó: Föld (mint megfigyelési pont), Jupiter, Szaturnusz mozgásából és keringési idejéből adódik ez a nagyjából 20 éves ciklus. Igaz a Jupiter 12 év alatt megkerüli központi csillagunkat, de mivel a Szaturnusz is kering, így kb. 20 évbe telik utolérnie hasonló méretű gázóriás szomszédját, ami 29 év alatt tesz egy kört Napunk körül.

A bolygók állása 2020.12.21., kissé felülnézetből (Föld, Jupiter, Szaturnusz egy vonalban) - https://theskylive.com/

A bolygók állása 2020.12.21., kissé felülnézetből (Föld, Jupiter, Szaturnusz egy vonalban) – https://theskylive.com/
A korábbi kettő együttállás és a következő kettő összehasonlítása a mostanival - Stellarium képernyőfotók

A korábbi kettő együttállás és a következő kettő összehasonlítása a mostanival – Stellarium képernyőfotók

A 20 évenkénti „találkozókkor” azért lehet különböző a távolság, mert a három bolygó keringési síkja nem egy vonalban van, viszont metszik egymást. Nagyon ritka esetben az is előfordul, hogy a Szaturnusz a Jupiter takarásába bújik. Ilyen kb. csak több tízezer évente fordul elő. Az általunk ismert legutóbbi „Szaturnusz fogyatkozás” nagyjából 13683 évvel ezelőtt történt. Ekkor a három bolygó pont a keringési síkjaik metszésvonalában tartózkodott, ezért jöhetett létre.

A 13683 évvel ezelőtti Jupiter - Szaturnusz takarás -- Stellarium képernyőfotó

A 13683 évvel ezelőtti Jupiter – Szaturnusz takarás — Stellarium képernyőfotó

A megfigyelhetőség:

A két bolygó egymáshoz közel már jelenleg (2020. május) is megfigyelhető a hajnali égen, DK-i irányban, nagyjából 5° távolságra egymástól. Ahogy haladunk előre az időben, hétről-hétre, hónapról-hónapra egyre korábbi időpontokban lesznek megfigyelhetők és fokozatosan csökken közöttük a látszólagos távolság. December közepétől lesz már igen látványos a közelségük, mert akkor már csak alig 1° lesz köztük a differencia.

Könnyű őket megkülönböztetni a csillagoktól, mert a távoli fénylő, forró gázóriásokkal ellentétben, a bolygók nem hunyorognak. Igaz, hogy a csillagok trilliószor annyi fényt bocsájtanak ki magukból, mint a bolygók visszavert fénye, nem beszélve arról, hogy százszor, ezerszer kisebbek is, de mivel sok milliárdszor közelebb vannak, így a fényük nem pontszerű és nagyobb felületről éreznek a fotonok a szemünkbe. Ugyanígy különíthető el könnyen a csillagoktól szabad szemmel a Vénusz és a Mars is.

A december 21-i legnagyobb, 6’-es közelségkor közvetlen napnyugta után, nagyjából 16:15 és 16:30 között már kereshetjük is a DNy-i égen a horizonttól nagyjából 14-15° magasságban. Szabad szemmel nem fogjuk tudni elkülöníteni a két bolygót. Egy nagy fényes csillagnak fognak tűnni. Igyekeznünk kell, a megfigyeléssel és a felvételek készítésével, mert 18:15 környékén elérik a horizontot.

Merre keressük az égen? Képernyő videó – Stellarium.

Ahhoz, hogy többet lássunk, mint egy nagy fényes csillag, optikai segédeszközre lesz szükségünk. Már egy egyszerű binokulár vadásztávcsővel is már elkülöníthetjük a két objektumot. Viszont, hogy látványosan, egy képen lássuk őket egymás mellett, a Jupitert a felhősávjaival és a Szaturnuszt a gyűrűivel, jóval erősebb eszközre lesz szükség. Pl. A cikk írója egy 700mm x 76mm-es, még amatőrnek számító Newton típusú távcsővel rendelkezik 12,5 mm-es okulárral. Ezzel nagyon jól megfigyelhető lesz mindkét objektum a jellegzetességeivel.

Különböző eszközökkel ezekhez hasonló látványban lehet részünk:

Mindez nagyon szép és jó, csak számolnunk kell az időjárás tényezőjével is. Felhős, esős, havas, ködös idő esetén sajnos bukni fogjuk a látványt, maximum a távolabb tartózkodó külföldi fotósok műveiben tudjuk majd visszanézni. Decemberben már könnyen kialakulhat az úgynevezett kárpáti hidegpárna. Ez egy alacsony, talajfelszín közeli, ködös felhőréteg, amely anticiklonális, nyugodt légkörben könnyen létrejöhet. Ebben az esetben a magasabb hegytetőinkről (6-700 m felett) már megfigyelhetjük a konjukciót. Addig is reménykedjünk a szép, országos derült időben. 1-1,5 héttel az esemény előtt a MetKép csapat kiemelten figyelni fogja a várható időjárást a legnagyobb közelség idejére.

Köszönet a Technikai segítségért, tanácsokért Béres Flóriánnak!

Domak Viktor

Az esemény közeledtével várjuk majd fotóitokat a Metkép-A ti csoportotokba.