40 évvel ezelőtt szakadt át a Kettős-Körös gátja!

Mintegy 40 évvel ezelőtt, reggel 6 óra 35 perckor átszakadt a Kettős-Körös gátja Hosszúfoknál. Lázas munka vette kezdetét, hogy lokalizálhassák a kiömlött vizet, betömjék a keletkezett szakadást, majd visszavezessék a vizet a folyóba. A védekezeés közel 2 hónapig folyt!

1980 tavaszán több árhullám vonult le a Körösökön, hosszan kellett védekezni, több helyen nyúlgátak építésével tudták csak megfogni a vizet, és a mályvádi tározót is meg kellett nyitni, hogy csökkenthessék a gátakra nehezedő nyomást.
Akkor még senki sem gondolta, hogy nyáron átszakad a gát.

Elérkezett a nyár, és a Körösök vízgyűjtőjén, július 21-27 között, különösen a hegyekben rendkívül sok csapadék hullott le, erős árhullám indult meg a folyókon.A Berettyón 6 óra latt I. fokról III. fokra nőtt a vízszint, és 24-én, Antnál tetőzött 988cm-el, ez 44cm-el haladta meg az addigi rekordot.
Eközben a Sebes-Körös a torkolat közelében szinte egyszerre szakította át a gátat három helyen is, 35 millió köbméter víz ömlött ki, több mint 2000 hektár területre.

A Fehér, és a Kettős-Körös nem okozott komoly veszélyhelyzetet, előbbi Gyulánál tetőzött 710cm-es vízszinttel, utóbbi 27-én hajnalban 963cm-el. Semmi jele nem volt ekkor még a későbbi eseményeknek, a gátak kitartottak, megkezdődött az ár levonulása.

Ekkor az igazi veszélyt a Fekete-Körös jelentette, megvolt a veszélye, hogy a víz a gát tetején átbukva gátszakadást okoz, hatalmas emberi, és gépi műveletek kezdődtek, és végül egy 7,2km hosszúságú nyúlgáttal tudták kivédeni az áradást.
Kicsit “segítette” a védekezést, hogy 25-én hajnalban a Tőz-patak bal parti töltése átszakadt, a víz pedig elárasztotta a Fekete, és Fehér-Körös közét, egészen a magyar határig, ahol a határtöltés felfogta az áradatot, az nálunk nem okozott kárt.

A folyók 27-én már az apadás jeleit mutatták a felső, és középső szakaszokon, kicsit fellélegezhettek a védelemben résztvevők, amikor 28.án reggel bekövetkezett a gátszakadás, egy addig stabil, a gyengülés semmilyen jelét nem mutató gátszakaszon.
A szakadás kezdetben 6-7 méter széles volt, de ez gyorsan 78 méteresre tágult, a kiömlő víz pedig 750-800 köbméter/ másodperc hozzammal zúdult ki a kialakult résen. Azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy ezt befoltozni nem lehet, a kiömlő víz körülhatárolása lett a fő feledat.

A Hosszúfoki-gát, röviddel a gátszakadás után.
Forrás: Kövizig.hu

A Kettős-Körös jobb parti gátjának Hosszúfoknál bekövetkezett szakadása miatt 208 millió köbméter víz lepte el a Hosszúfoki-főcsatorna, és a Gyepcsatorna által közrezárt 10,500 hektárnyi területet.

Az elöntött terület térképen
Forrás: Kövizig.hu


Az ár körbezárta Tarhost, de elérte Dobozt is, amit félkörben veszélyeztetett, valamint Sarkad ÉNY_i részei is veszélybe kerültek. Gyorsan kellett cselekedni, és ahogyan addig is, most is a katonaság hathatós fellépése volt az egyik legnagyobb segítség, a kétéltű, hernyótalpas gépjárművekkel el tudták juttatni a védekezéshez szükséges anyagokat, és az ellátmányt a védekezőknek, illetve a civilek, és a védelemben részt vevő polgári szervezetek mellett a kétkezi védekezésből is kivették részüket.

Kritikus volt a helyzet a minden szakaszon, de a legveszélyesebb a Hosszúfoki csatorna jobb oldali töltésén alakult ki. A bal oldali töltést elmosta az ár, és a jobb oldalon is már átbukott, mire megkezdődött a védekezés, a helyenként 50cm mély, erősen sodró vízben. Ha nem sikerül megállítani, a víz elárasztja Bélmegyert, Újladányt, és Vésztő határa is veszélybe kerülhetett volna, tehát elég nagy volt a tét.

A Hosszúfoki főcsatorna bal partján történt vízátbukás.
Forrás: Kövizig.hu

Azonnal megszervezték a védelmet a tarhosi és a dobozi körgát, és a Hosszúfoki-főcsatorna jobb parti töltésének védelmére. Megkezdték az érintett települések kiürítését, összesen 4086 személyt mentettek ki a veszélyes zónából. Fontos volt az átszakadt töltés helyreállítása is, hiszen ez nélkül nem lehetett eredményesen védekezni a többi területen sem.

Alig 3 órával a gátszakadás után, 9 óra 34 perckor megnyitották a mérgesi tározót, hogy csökkentsék a vízszintet, ezzel segítve a védelmi munkákat. A katonaság speciális járművei, a LUG-ok segítették a mentési, és védelmi munkákat, valamint a hadsereg helikopterei mérték fel az elöntött területek nagyságát, és pontos kiterjedését.
Tarhoson igen nehéz volt a védekezés, a körgát rossz állapotban volt, nem volt kellően magas, és több helyen átázott, ráadásul cserjék, és fák is nőttek rajta. Nyugati része tarthatatlanná vált, a védők 8 nap alatt, 78,000 köbméter föld felhasználásával új töltést, úgynevezett nyúlgátat építettek mögötte, és megvédték a falut az elárasztástól.

Újladánynál 3,800 méter hosszúságú körtöltést építettek 7 nap alatt, hogy a település 295 lakóházát megvédhessék az ártól.
A Hosszúfoki-főcsatorna töltésének állapota, állaga kritikán aluli volt, mégis, igen fontos részét képezte a védekezésnek, hogy megtartsák a szakszt.
Mintegy 500 katonát vezényeltek ki, hogy erősítsék a Gyulai Szakaszmérnökség csapatát, akikre a gát volt bízva, és életveszélyes körülmények között is biztosítsák a töltést.
Térdig az erős sodrású vízben állva, homokzsákokból, és pallókból emelték az úgynevezett jászolgátat, ami sikerrel megfogta a vizet. A szakemberek is lehetetlennek tartották, de sikerrel végezték el a feladatot, a töltés északi oldalán vízkár nem keletkezett.

Katonák erősítik a gátat a Hosszúfoki-főcsatornánál. A vízátbukás rendkívül veszélyessé tette a helyzetet.
Forrás: Kövizig.hu

A következő 7 napban emberfeletti munkával, mintegy 718,000 homokzsák, és lemezek felhasználásával körülhatárolták egy óriási méretű jászolgáttal a szakadást, így a továbbiakban már nem került több víz az elárasztott területekre, a védekezés sikeres lehetett.
Ezután stabilizálták a helyzetet, az iszapot eltávolították, és száraz földdel töltötték meg a kopolyát.

Az ideiglenes gát
Forrás: Kövizig.hu
A körülszádalás, építés közben, a magasból
Forrás: Kövizig.hu

Az áradással közvetlenül keletkezett károk helyreállítása október 4-én fejeződött be, csak az átszakadt gátnál 87,000 köbméter földet használtak fel.

Lássuk végül, miből, mennyi használtak fel a védekezés során:

homokzsákból 1.174.757 darabot
terméskőből 15.425 tonnát
műanyag fóliából 27.105 kg-ot
árvédelmi rőzséből 7.100 kévét
árvédelmi karóból 21.063 darabot
fáklyából 85.415 darabot
fenyő fűrészáruból 217 m3-t
Cs.1. lemezből 844 darabot
Cs. 2. lemezből 1.150 darabot
pátria lemezből 2.737 darabot

A visszaemlékezés megírásához nagy segítségemre volt Takács Lajos, akkori védelemvezető írása.