Facebook oldalunk

Időinfó-MetKép Ahol az Idő diktál!

Facebook csoportunk

MetKép->A ti csoportotok!

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlata, jellemző meteorológiai értékei, sajátosságai.

Magyarország a mérsékelt övezetben találtató. Hazánkat három különböző éghajlati hatás éri, ezek a kontinentális, mediterrán, és az óceáni éghajlat. Nyugat felől az óceáni, északkelet felől a száraz kontinentális, és dél felől a mediterrán éghajlat fejti ki hatását, ennek köszönhető, hogy Magyarország 3 éghajlattípus ütközőzónájában található. Hazánkban jelen van a 4 évszak: tavasz, nyár, ősz, tél. A nyár meleg, a tél hideg, ezért nagy az évi hőingás. Mivel hazánkat magas hegyvonulatok veszik körül, ezért védve vagyunk a szélsőséges időjárási hatásoktól, medence hatás érvényesül.

Óceáni hatás: Nyugati területeinkre fejti ki hatását, mivel ezekre a területekre több felhőzet érkezik, így itt kevesebb a napsütéses órák száma, több a csapadék, az óceán felől érkező hűvösebb levegő miatt hűvösebbek a nyarak.

Mediterrán hatás: Leginkább a déli területeinkre hat, ezeken a területeken kezd leghamarabb tavaszodni, például a Mecsek déli lejtőin. Enyhébb telet okozhat, sok csapadékkal. Jelentős mennyiségű csapadék érkezhet mediterrán ciklonokkal.

Száraz kontinentális hatás: Leginkább az északkeleti területekre hat, átlagosnál kevesebb a csapadék, nyár végén szokott esni a legtöbb csapadék a térségben. Keményebb telekért felelős, ugyanis a Szibéria felett összegyűlt nagy mennyiségű hideg levegő, erősebb hideg leszakadásokat okoz a térségben.

Magyarország éghajlata
Magyarország éghajlata: Különböző hatások alakítják.

Hőmérséklet

Magyarország területén az évi középhőmérséklet 10 – 11 °C körül mozog. Tájegységeként eltérő az évi középhőmérséklet, hegységeinkben (Mátra, Bükk, Mecsek, Soproni hegység) 5 – 7 °C körül alakul, de a hegységek déli lejtőin melegebb lehet. Téli időszakban a hegységeinken úgynevezett inverzió is létrejöhet, ami álltalában hidegpárnás időszakban alakul ki, sík területen a hidegpárna hatása miatt jóval hűvösebb lehet, mint a hegységeink csúcsain, amik a hidegpárna felett vannak, ezért a hegytetőkön a napsütés hatására jobban fel tud melegedni a levegő. Síkságainkon 10 – 11 °C közt alakul. Még egy tényező befolyásolhatja éghajlatunkat, az óceáni hatás, aminek hatására nyugatról indulva hűvös és nedves, ahogy haladunk kelet felé, úgy melegszik és egyre szárazabbá válik, ezt az óceántól való távolság váltja ki.

Hazánkban az évi hőmérsékletben három kiugró eltérés lehet, ezekhez tartozik a medárdi időszak, a vénasszonyok nyara, és a fagyos szentek.

Medárd: Népi mondás szerint, “ha Medárd napján esik akkor 40 napig esni fog” ezt a nyugat felől érkező hűvös csapadékos óceáni hatás okozza. Sok eső, és tartós lehűlést is okozhat Júliusban.

Vénasszonyok nyara, más néven indián nyár: szeptember végén október elején szokott előfordulni, derült száraz időszak jellemzi, 20 °C körüli maximum hőmérsékletekkel, a mediterrán hatás váltja ki.

Fagyos szentek: Májusban szokott előfordulni, észak felől ilyenkor hideg sarkvidéki levegő éri el hazánkat. Derült csendes idő jellemzi, gyakori éjszakai fagyokkal.

Magyarország éghajlata közel sem egységes hőmérsékleti szempontból.

Csapadék

Magyarországon a csapadék éves átlaga 400 – 800 mm körül mozog. A legtöbb csapadék a Nyugati területeinken, és a hegységeinkben hullik, a nyugati területen érvényesülő óceáni hatás miatt. Hegységeinkben jellemző, hogy a nyári időszakban, vannak olyan helyzetek, mikor csak a hegységekben alakul ki zivatar, és mivel lassú a cella áthelyeződés ezért okoz nagy mennyiségű csapadékot, ekkor ezeken a területeken könnyen kialakulhat villámárvíz is.
Hazánk csapadék eloszlásában nagy szerepet játszanak a ciklonok, észak nyugat felől viharciklonok, és hidegfrontok szoktak csapadékot szállítani, míg dél, dél-nyugat felől a mediterrán ciklonok hoznak jelentős csapadékot. Legszárazabb területünk a Közép-Tisza vidéke.

Csapadékviszonyok szempontjából sem egységes Magyarország éghajlata

Szél

Hazánknak két fő széliránya van. Ennek a kiváltó oka a medence jellege, a Dunántúl közepén és keleti részén, valamint a Duna Tisza közén észak-nyugati szél érvényesül, míg a Dunántúl nyugati szélén az északias, míg a Tiszántúl pedig az északkeleti szél a jellemző.

Szerencsések vagyunk, Magyarország időjárásában ritka a viharos szél.

Napsütés

Magyarország területén a napsütések órák számát több tényező is befolyásolja. Nyugati területeinken az óceáni hatás miatt több a felhőzet, itt ezért kevesebb a napsütések órák száma. Déli területeinkre pedig a mediterrán hatás miatt a legtöbb a napsütések órák száma, Szeged környékén a legtöbb, itt 2000 óra feletti.
Az évszakok is befolyásolják a napsütések órák számát, nyári időszakban süt a legtöbbet a nap Június 21.én van a nyári napforduló, és a csillagászati nyár kezdete, ekkor van a leghosszabb nappal.

Téli napforduló December 21.én van, ekkor van a legrövidebb nap, és a csillagászati tél kezdete.

A medence jelleg miatt a téli időszakban a ködpárnás időszakok is befolyásolják a napsütéses órák számát, ilyen eseteken akár hetekig elzárhatja az alacsony szintű rétegfelhőzet a napsugarak útját, és csak a magasabb hegycsúcsainkon szokott előfordulni napsütés.

A leginkább napsütéses területek közé tartozik Szeged! Magyarország éghajlati szempontból napsütésesnek számít.

Ciklonok

Magyarország éghajlatát több irányból érkező ciklonok is befolyásolják. Többször fordul elő az, hogy az Észak-Európát elérő ciklonok erős hidegfrontjai elérik térségünket, és ezzel szélviharokat, és csapadékot is szállítanak magukkal.
Általában kora tavaszi időszakokban szoktak kialakulni ilyen viharciklonok. Térségünket nem csak az észak felől érkező viharciklonok befolyásolják, hanem a mediterrán térségből érkező mediterrán ciklonok is. Ezek a ciklonok jelentős csapadékot szállítanak magukkal, téli időszakban nagy mennyiségű havat, nyári időszakban sok esőt hoznak magukkal.

A mediterrán térségből is érkezhetnek ciklonok, a nyári és a téli időszakban egyaránt. Jelentős mennyiségű csapadékot szállítanak magukkal, nyári időszakban heves zivatarok, télen pedig jelentős hótakaró alakulhat ki útjuk során.

Ciklonok. Talán ezek határozzák meg Magyarország éghajlatát a legjobban!

Számos viharciklon éri el Észak-Európát, ezek lehetnek Amerikában pusztító hurrikán maradványok is. Ezek a ciklonok hazánkba hozhatnak erős hidegfrontokat, és a téli időszakban enyhe légáramlatokat, mikor a ciklon előoldalára kerülünk.
Nagy mennyiségű csapadék, és viharos erejű szél jellemzi ezeket a ciklonokat Magyarországon.
A fekete színnel jelölt pályán télen és nyáron is vonulnak ciklonok.
A kék és a barna nyíllal jelölt útvonalon leginkább télen haladnak ciklonok.
A sárgával jelölt pályát télen, míg a zölddel jelölt pályán tavasszal, valamint októberben vonulnak ciklonok.

Magyarország területén előforduló csapadékfajták

Eső:
Ha elég nagyra nőnek, a cseppek olyan nehézzé válnak, hogy a felhő feláramlása nem képes őket fenntartani, és ezért elkezdenek a felszín felé hullani. Esésük közben további apró cseppecskéket gyűjtenek össze amíg el nem érik a felhő alapját. A felhőből kihullva a talajra esőként érkeznek meg. Az alacsony rétegfelhők, gyakran szitáló csapadékot okoznak, ami általában 0,5 mm alatti apró esőcseppekből áll.

Jégeső:
A jégszemek a zivatarfelhők erőteljes feláramlási zónáiban alakulnak ki. Minél erősebb a feláramlás, annál nagyobb jégszemek keletkeznek.

Havazás:
Hóesés akkor alakul ki, amikor az olvadási szint magassága 300 m alá csökken, ekkor ugyanis a jégkristályoknak nincs idejük elolvadni a talajra érkezés előtt.

Ónos eső:
Amikor a hópelyhek egy vékony, melegebb légrétegen hullanak keresztül, elolvadnak és esőcseppé alakulnak át. Ezek a cseppek a felszíni hideg légrétegbe érve egészen addig nem fagynak meg, míg nem ütődnek a felszíni tereptárgyaknak.

Fagyott eső:
A fagyott eső kialakulásakor az esőcseppek esés közben egy vastag hideg légrétegben keresztülhaladva megfagynak.

Hódara:
A légkörben kialakuló fagyott vízcseppek, illetve jég és hódaraszemek gyakran azelőtt érik el a talajt, hogy elolvadnának. A jég és hódaraszemek kisebb részecskékből alakulnak ki.

Zúzmara:
Amikor alacsony felhő vagy köd túlhűlt vízcseppjei ráfagynak a felszíni tereptárgyakra, fehér jégréteget formálnak, amit zúzmarának nevezünk.

Pára és köd:
A köd tulajdonképpen nem más mint, a felszín közelében kialakuló felhő, és mint ilyen, szintén kondenzáció eredményeként jön létre. Túlnyomórészt légköri részecskékhez, például porszemekhez tapadó vízcseppekből áll. Szélsőségesen hideg körülmények között a köd jégkristályokból is kialakulhat. Ködben legfeljebb 1 kilométer távolságig lehet ellátni, ennél nagyobb (1-2 kilométer közötti) látótávolság esetén párásságról beszélünk.

Harmat és dér:
Harmatcseppek akkor keletkeznek, amikor a vízgőz a hideg felszínen kicsapódik. Miután kialakult egy vékony réteg, a felületi feszültség miatt a molekulák összegyűlnek, és egy folyamatosan növekvő harmatcseppet hoznak létre. Fagypont alatt a vízmolekulák jégkristálykezdeményekre épülve képeznek dérkristályokat.

Források:
Régi tankönyvtár: Link
Caesarom.com Magyarország éghajlata: Link
Wikipedia Magyarország éghajlata: Link
Könyv: Az időjárás enciklopédiája – Kossuth Kiadó